2011. december 23., péntek

Kis karácsony, nagy karácsony...

Megbolondult a világ... el fogtok ítélni ez a bejegyzés miatt, de elegem van már, ELEGEM van ebből a kapitalista, akciós, villogós karácsonyból. Pedig még el sem kezdődött. Először is: nem hogy a csapból, de még a facebookból is csak karácsonyi üzenetek folynak. Szerdán kaptam az első esemest, tegnap reggel az első facebook üzenetet, kedden az első emailt. Azóta több mint 30 email, több száz wall bejegyzés a facebookon, s esemesek is jönnek ha kérem ha nem.

Elegem van abból a karácsonyból, amelyik miatt vattát szórnak a karácsonyfa alá Új-Zélandon 40 fokos melegben, mert úgye, hó nélkül nem karácsony a karácsony. Nem kérek olyan karácsonyt ahol mindenki kiküld ezer jókívánságot facebookon, emailben, esemesben, ememesben, s ki tudja még milyen postán keresztül, de elfelejti átölelni azt aki igazán megérdemelné, vagy akit igazán szeret vagy aki igazán rászorulna.

Régimódi vagyok mint a nagymamám töltött káposztás cserépfazaka gondolják egyesek most biztos, másoknak az a véleménye, hogy Zsolt most álszenteskedik itt mint a vámos a templomban, de nem érdekel... Nekem akkor is azok a karácsonyok teltek a legjobban amikor együtt voltunk, mi a család, együtt készültünk az angyalvárásra, együtt ültünk le a karácsony előestéjén a töltött káposztás fazék elé, együtt énekeltük el a csendes éjt falcsul, de a hidegtől kipirosodott arccal.

A héten megtörtént eset az egyik kedves ismerősömmel ráébresztett arra, hogy ez az én idéni karácsonyom nem attól lesz az egyik legjobb, mert megérkezett a hiper-szuper ajándékom amit most két hete rendeltem magamnak, nem attól lesz egyedi, hogy hány smst kaptam, s nem attól lesz elfelejthetetlen, hogy hányszor küldik el nekem és hány nyelven a boldog karácsony mondatot vagy annak változatait!

Mert nekem attól válik naggyá a kis karácsony, hogy itt vannak a testvéreim, a szüleim akikkel csendben ünnepelhetek. Mert vannak gyerekek, kiknek elváltak a szüleik, vagy rosszabb: árvák, vagy akármilyen más ok miatt egyedül lesznek holnap, s a családot, a karácsony esti meghittséget a világ ősszes esemese sem tudja pótolni.

Ennyi. Pont.

1 megjegyzés:

  1. Csak mert rég nem kommenteltem, s kissé kiverted a biztosítékot...

    Egyrészt nyugodj bele abba, hogy olyan karácsonyod nem lesz többet, mint amilyen gyerekkorodban volt, max ha majd a te gyereked rohan a fa alá, és tépi szét a csomagolópapírt nagy kíváncsian. De egyelőre az még nem aktuális, szóval belátható időn belül csak ilyen kapitalista karácsonyokban lesz részed.

    Aztán meg ha annyira nem tetszik a dolog, akkor tessék szépen törölni magad a facebookról, kikapcsolni a telefont (vagy éppen megszüntetni az előfizetést), és akkor már tényleg csak azok tudnak neked boldog karácsonyt kívánni (akár kínaiul is), akik hajlandóak arra, hogy meglátogassanak. Viszont akkor majd panaszkodhatsz, hogy az XY, meg az NN nem is jelentkezett, s hogy miféle barátok ezek.

    A lényeg csak annyi lenne, hogy mindenki úgy tölti/most már töltötte a karácsonyt, ahogy neki jól esik. Akár 500 eurós bizbasszal, akár családdal, ez kb magánügy. És lassan divat lett szidni a karácsonyt/húsvétot, mert éljen a konzumidióta társadalom, mit csinált belőle... Na de mégis ki hozta össze???

    VálaszTörlés