2010. december 13., hétfő

Superman

Kiskoromban nagyon sokat álmodoztam arról, hogy mi is leszek ha nagy leszek. Captain Planet rajzfilmeket nézve én akartam lenni az, aki helyrehozza a biológiai egyensúlyt a Földön. Tom & Jerry rajzfilmek után arról álmodoztam, hogy olyan egérfogót készítek, amiben az egerek jóllaknak, semmi bajuk sem történik, de a sajt is megmarad.

Aztán kicsit cseperedve komolyabb álmaim is voltak: mindentudó orvos akartam lenni, aki olyan gyógyszert talál fel, ami finomabb a csokinál is, de nincsen betegség amit nem tudna legyőzni. S aztán jöttek a szuperhősös filmek, mikor Supermanként akartam megváltani a világot, utolérhetetlen kocsival akartam száguldani a rablók és tolvajok után mint Batman (a tesóm lett volna peddig Robin, mert ő kisebb méretű :P).

De szép lassan, ahogyan nő az ember, rájön, hogy igazán nem is akar szuperhős lenni. Sohasem fog tudni repülni mint Superman, sohasem lesz annyi pénze borzasztóan erős kocsira mint Batmannek, sohasem fog tudni úgy verekedni mint Bruce Willis a Die Hard-ban. S még 20 éves politikusként az eremdéeszben sem tudja megváltani a világot.

S egyetlen esélye valakinek, hogy Superman legyen az, ha a barátnője/felesége Supermanes bugyit vesz neki karácsonyra.

Mikor mindezekre rájön, akkor lesz a fiúból igazán férfi?

2010. november 20., szombat

2. lecke: Szombat délután

Sziasztok! Egy év és 20 nap kellett arra, hogy rájőjjek a következő blogbejegyzés témájára. S ha már a blog címe: Tasnádi Zsolt blogja, avagy hogyan is lehet jól élni... folytassuk a blog gondolatmenetét és válaszoljak már a kérdésre.

Tehát: hogyan is lehet jól élni? Egyszerű a válasz: nem lehet... mert akárhány célod teljesül, akárhány álmod válna valóra mindig lesz egy szombat délután, amikor:
  • rájössz, hogy amit eddig elértél, minden kitűzött célod semmit sem ér...
  • rájössz, hogy tényleg nem létezik a Mikulás és kacsalábon forgó kastély sem létezik...
  • ráébredsz arra, hogy ha régi az autód, újabb kell neked, ha meglesz az újabb, akkor szebb/gyorsabb kell majd neked, s ha megvan a mindennapi piritós kenyered, sosem fogod beérni vele...
  • ráébredsz arra, hogy Micimackó sok-sok bögre mézzel vészeli át a telet, de a te kamrádban legjobb esetben savanyú uborka van csak...
  • eszedbe jut, hogy régebb szebbek voltak a telek, ropogott a hó a talpunk alatt és egyszerűbb volt a nagybetűs élet...
  • eszedbe jut a Micimackó idézet, hogy: "Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?"... egyszerű, nem?
Nah, de hogy ne fussunk fejjel a falnak, mert még a végén fájni fog :P. S ha nem is lehet jól élni, a szó szoros értelmében... megpróbálni jól élni még mindig lehet, s ezért:
  • habár a célok semmit sem érnek, legalább nem unatkoztál míg sikerült véghezvinni őket...
  • habár nem létezik a Mikulás, te akkor is vadi új tévét kapsz tőle majd :D
  • habár mindig akadna jobb autó a sajátodnál, a fontos az, hogy a vezetés egy élvezet
  • habár csak savanyú uborkád van a kamrában, lehet mellé enni kacsasültet és mindjárt másképpen gondolkozunk, nem?
  • habár szebbek voltak a telek, hidegebbek is, és az a sok torokfájás ami mára már elmúlt :))
  • eszedbe jut a Micimackó idézet, hogy: "Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk."