Túró Rudi

Néha rájön az ember mennyire egyszerű az élet mikor nem bonyolult. Mikor arra ébredsz, hogy több piros pötty van rajtad mint a nagy túró rudi csomagoláson, s az nem a pizsama ártatlan mintája, hogy ez az egyszerű vizuális megnyilvánulása a saját testednek mennyi kellemetlenséget és bonyodalmat tud szülni.

Orvosnál is voltam ma, pedig róluk mindenki tudja, hogy két Földön élő fajtól félek úgy istenigazából: az orvosoktól és a kutyáktól. Mondjuk ezek két alfajától rettegek is, a fogorvostól és a harapos kutyától. De megfelelő neveléssel anyum és barátaim rá tudnak venni, hogy megsimogassak egy kutyát, de orvoshoz menni könyörögni kell nekem minden áldott alkalommal (mondjuk orvossimogatásra sohasem akartak rábeszélni).

Rátérve a lényegre, ma a rendelőben a doktornő tanácstalanul vizsgálgatott. S kisütötte, hogy teljesen biztos, hogy valami bajom van, de még nem egészen biztos, hogy mi. Egyszerű esetben és ha szerencsém van akkor allergia, s el fog mulni gyorsan és fájdalommentesen. A második eset sem életveszélyes, de annál ragályosabb, hiszen ő rózsahimlőre gyanakszik. Probáltam logikus érvekkel megmagyarázni neki, hogy himlő nem lehet, mert: nincsen lázzam, s tudtom szerint valamikor beoltottak himlő ellen.

Oszt most úgy néz ki, hogy holnap eldől mi a csuda bajom van, addig is azon goldolkodom milyen hülye neve van a rózsahimlőnek mert egyéb dolgom nemigen van...

Csak a büfékocsiban állnak ketten részegen

... kár, hogy most mutatnak, mert az előbb Istent dícsértem én.

Elmúlt Húsvét is, az a Húsvét amit tudtam, hogy nem várok. Mert tudom, feltámadt, most vagy 2ooo éve, ünnepelem is kb. úgy 26 éve kisebb-nagyobb lelkesedéssel. De valahogy nekem ügy tünt az idén, hogy ez nem az én ünnepem volt, hiszen nekem a nagyszombat, a vasárnap, a húsvéthétfő mind nagypéntek lett... mert úgy érzem magam mint a hernyó kit eltapostak, de nincs esélye feltámadni újra. Nah nem épp ilyen vészes a helyzet... csak nem találom a helyem.... akármit csinálok nem jó, pedig higgyétek el nekem: jó szándékkal teszem. Soha sem volt titkos tervem leigázni a világot, meghódítani Kinát sem, csak annyit kérek, hogy meglegyen a mindennapi tervem, hogy ne unatkozzak, hogy tudjam, mihez kezdjek, ha már úgyis megébredtem és nem alszok tovább...

Mi van ha nincsen tökéletes kacsasült, mi van ha megiszod a világ legjobb vörös borát... hiszen azt mondod, hogy neked majd lesz alkalmad jobbat inni... Ennyi az egész! Jobbat akarok mint kaptam, de megkaptam amit akartam, s nincs ötletem jobbat kérni... Mert nem tudom mi a jobb nekem, s ezért nekem minden nap nagypéntek, mert nem tudom mikor jön a feltámadás.

Ez életem nagypénteke, hogy sohasem semmi sem jó nekem, mert jobb kell. Mert ha lenne egy szőke zöld szemű vacsorára meghívva, aki sült kacsasültet fogyasztana velem vörös száraz bor társaságában, az sem lenne jó nekem, mert az lenne a bajom, hogy mért nem ír helyesen...

Tamás sem hitte el, hogy feltámadt, de neki alkalma volt rá, hogy megérintse... és meggyőzödött.

Nekem ki mondja meg majd, hogy az a legjobb? Ilyenkor köszönöm, hogy vagytok és néha eljösztök velem sörözni, barátaim...

Húsvét ibárány

Először szeretném tisztázni, hogy a cím nincsen elírva... Most 1o éve biztos vagyok benne, hogy még húsvéti báránynak írták, de a mai világban meg vagyok győzödve, hogy a helyes kifejezés a Húsvét Ibárány. Valahol ezen a vidéken most 1o-11 éve kezdődött az iesedés. Kezdtek megjelenni a kávé nélküli kávézók, ahol a fiatalság apraja nagyja barátkozott az internettel. Nah de nem történelmet akarok írni, hanem blogbejegyzést, s ezért rátérek a témára...

Gimnazista koromban ha eltelt a karácsony, jobban mondva Szilveszter napja után, már számoltam a napokat húsvétig. Ennek két alapos oka volt: húsvét környékén mindig volt egy nagyon is megérdemelt, de túl rövid vakáció és a húvéti locsolás. Versikéket tanultunk, s arra törekedtünk, hogy a mienk legyen a legérdekesebb vagy legritkább vers, s a sok-sok piros tojás.

Ma már mindez ciki, s ezek helyett új szokások jöttek dívatba. Előszőr kezdődött az egyszerű húsvéti köszöntős emaillel, utána már nyuszi képeket is csatoltak hozzá. Érdekesebbek voltak a powerpointos csatolások, hiszen azok ha szerencsés voltál vírust is tartalmaztak. Nah de fejlődik a világ, megjelentek a hi5os és iwiwes végetnemérő húsvéti üzenetek és jókivánságok. S ma, az internet és okostelefonok világában a következőképpen kell elképzelni a húsvét ibárányt:

• farmvillen megkéred a haverod, hogy küldjön már neked egy bárányt a húsvéti báránysülthez
• kikeresel a google-on egy piros tojásos képet amin legalább egy nyuszi csücsül és még húsvét előtt 3-4 nappal végigküldöd iwiwen körüzenetként, hogy te légy az első
• nagypénteken shareled facebookon ugyanazt a képet és minden kedves ismerősnek aki a faladat követi kellemes húsvétot kívánsz
• (csak lányok) vásárolsz az egyik szupermarketben egy pár tojást (rosszabb esetben te magad festesz otthon egy párat), lefényképezed és kiteszed facebookon, hogy milyen szép tojásaid vannak :)) - fiúk lájkolják :D
• (csak fiúk) húsvéthétfő hajnalán, álmosan az ágyban, s picit másnaposan gyorsan keresel egy locsolóverset google-on és megosztod a facebookon - lányok lájkolják
• (csak fiúk) ha mégis elmész locsolni valami csoda folytán, verset nem tanulsz, de ha a nőszemély nagyon rátarti, előrántod az Iphone-odat (Nokia n9oo-at) s google segítségével felolvasol neki egyet, hiszen segíts magadon, s a google is megsegít...

S ha már így szépen körülfestettem ennek a nagyszerű innepnek a lény-e-gét, hadd köszöntsem én is azokat az olvasóimat, akik idetévedtek, s méghozzá lányok is :)). Tehát következik egy igazán egyedi, húsvét Ivers:

Hétfő napján az ég alatt, 

kinyitottam laptopomat.

A google logó azt üzeni 

Ma kell menni locsolkodni 

Itt egy másik Igazán e-gyedi húsvéti versike, de figyelem-figyelem, ez egy picit pikáns :))

Itt a tavasz ittam újra,
Locsolót vár minden … kislány.
Most a facebookon jön a lájk,
Had locsolom meg a … kezedet. 

A programozó a teremtés koronája

Ez a bejegyzés után, sőt sokan még az elolvasása előtt jól le fognak engem tolni... Lehet nagyképűen hangzik a cím, főleg azért mert egyesek arra gondolnak, hogy mint a szakma egyik szerény képviselője, nem lenne szabad nekem olyan pozítiv véleménnyel lenni eme faj tulajdonságairól. Pedig kérem szépen kénytelen leszek, evezni a világ ellen, s ma csakis pozítiv dolgokat fogok felsorolni a programozókról. Mert meg vagyok győzödve, hogy senki sem szereti őket, s lépten-nyomon belőlük próbálnak viccet csinálni. Mert mindenki szerint a programozó antiszóciális, lusta, csak matematikáról és különböző kocka dolgokról beszélő, csúnya, hold alakú, érthetetlenül motyógó srác. Aki képes órákat elülni a számítógép előtt, aki arrogáns, aki felfoghatatlanul sokat keres és mindig telhetetlen, stb. stb.

Nos ezt próbálom megcáfolni majd a következő pár bekezdésben, hátha egyesek máris jóbb véleménnyel lesznek rólunk :)

Antiszóciális: Most egyszerűen elég lenne azt mondanom, hogy: "Az emberek azt hiszik, hogy zseninek lenni nagyszerű. Eszükbe sem jut, hogy nekünk mennyire nehéz elviselni azt a sok idiotát magunk körül". De mivel nem vagyok nagyképű, s Isten ments, hogy minden programozót lezsenizzek, egyszerűen azt állítom, hogy a programozók egészen jó fejek. Lehet néha nehezen ismerkednek, de legyetek bátrak és ha kételkedtek kérdezzétek meg a programozók barátait, akik nem programozók. S nem kell elkedvetlenedni, mert minden kétely ellenére akadnak ilyen egyedek és azok nem a matematikusok.

Lusta: ezt alapból megcáfolja az, hogy a programozók az egyik olyan munkásközeghez tartoznak, akik tényleg sokat dolgoznak vagy másképp mondva, tényleg sokat képesek ülni a munkahelyükön.

Csak a matematikáról, s különböző kocka dolgokról tudnak elbeszélgetni. Ezt kénytelen leszek nem bizonyítani, mert ez a blog is élő példa rá, hogy nem igaz... ezek mellett még képesek órákat társalogni kacsasültről, vörös borról, s nem utolsó sorban szőke, zöldszemű királykisasszonyokról...

Csunya, hold alakú: ez is egy szomorú valótlan előítélet... minden munkakör példányai között akadnak notre-dame-i szörnyek, ezek közül a programozók sem kivételek sajnos. De az az egy-két "zacskót a fejére, mert szédülök tőle" példányon kivül akadnak teljesen normális kinézetű egyedek. S most engedjétek meg, hogy elfogult legyek, s csak a női programozók szépségét firtassam, mert tény és való, hogy gyönyörű programozó lányokról tudok. Legalább egy tucatot fel tudnék hozni példának. Tehát nem ritkák mint a fehér holló.

S ezek mellett, ha okosak is és nehéz a munkájuk, érthető, hogy sokat keresnek. Mondhatjuk úgy is, hogy nekik nem szemtelenül magas a fizetésük, hanem a többieknek túl alacsony... Mert egetrázó, botrányos fizetése a futballistáknak van...

Falakon bámul az unalom...

...csak a csend szól rám.

Gondolom, számtalanszor bebizonyítottam ismerősnek, ismeretlennek, hogy a szőke, zöldszemű királykisasszony, a vörös bor és kacsasült mellett, egyetlenegy hobbym van még, amit mikor tehetem, szenvedélyesen űzöm is. Mert aludni jó. Végigheverni az ágyon és elbóbiskolni egy 10 percre, éjszakát végig aludni, délután szunyókálni egy picit, éjszakai alvás után elszundítani egyet délelőtt. Ezek mind jó és szívet melengető foglalkozásaim.


S mit csináljon az ember, ha vasárnap reggel arra ébred, hogy álmatlanságban szenved. Hajnalok hajnalán ébredtem, azóta reggeliztem, ami nem szokásom, főztem, mosogattam, takarítottam, vásárolni voltam, olvastam, böngésztem, ruhát terítettem, mosott a Kati, keresztrejtvényt oldottam, tavaszt néztem, kávéztam... Máskor egy hét alatt nem vagyok képes ennyire. S most meg falakon bámul az unalom, s azon gondolkozom mit kezdjek magammal ha lejár az ebéd is.

Az hiszem aludni fogok egyet...

Veled, de nélküled

Heverek az ágyamban. Sült kacsa a hütőben, száraz vörös bor a kamrában. Barna a szobámban. Élvezem. Focit nézek közben, s azon morfondírozom, hogy mégis a szőkét szeretem. S abból is a szüretlent, s miért? Mert zöld szemű :D

Észbontóan gyönyörű néha az élet. S hiába várjuk az eget-rengető nagy dolgokat, hogy megtörténjenek, mert a kávé keserűsége, a teából a cukor, a nyári zápor coca-cola szerű hűsítő ereje, a zöldpaszulyleves egyszerűsége s sok más apró dolog teszik azzá. Mert felületesen szemlélve a sör keserű, a bor savanyú, az élet szomorú? 

Nem! 

Mert a szőke zöldszemű királykisasszonyt sem a szőkesége, zöld szeme vagy királykisasszonyi mivolta teszi észbontóan gyönyörűvé, hanem ártatlan apró részletek, mint az az apró kecses hajlat ahol a nyaka találkozik a vállával, az alig észrevehető ráncocska az orcáján mikor mosolyog, vagy az ártatlan nézése, mint kiskutyának ha csontra vár. Az igazi jó vörös bornak sem a színe bíztosítja örökös jelenlétét ebben a blogban...

S befejezésül csak annyit írok: sörivás közben többet bejegyzést nem írok, megígérem :))