Ez a nap más mint a többi

Bár széles körben közismert, lehet ideje lenne bejelentenem, hogy nagyon régen születtem.  Kb egy egész éve azt hajtogatom, hogy olyan idős vagyok, mint a kinai nagy fal. A kinai nagy fal 24 évszázad óta (időszámításunk előtt 3ik évszázadban kezdték el egymásra rakni) áll szemben makacsul a széllel, s én egy egész negyed évszázad óta lázongok. A mértékegység ugyanaz, tehát, olyan öreg vagyok, mint a kinai nagy fal...

Egy egész negyed évszázad aminek a felét azzal töltöttem, hogy játszottam a homokban, a másik felét, hogy megfelelő szőke zöld szemű királykisasszonyokat probáltam hajkurászni/találni. Hogy megérte-e? A homokvárakat rég elvitte a szél, hogy megfelelő szőke zöld szemű királykisasszonyt találtam-e, mondjátok meg ti...

Lehet néha kocka vagyok, lehet néha még salsázni is tudok, lehet néha nem megy az oldalparkolás, lehet néha túl maximalista vagyok, lehet néha én szeretnék lenni a világ közepe (nem azt jelenti, hogy néha nem az vagyok), lehet néha csak ülnék csendes kis sarokban, lehet néha csak vagyok.

Türelmetlen és elégedetlen, a kisfiú aki rég felnőtt, de még gyerek maradna egy picit, aki mikor megszületett felsírt, hogy az élet csak ennyi? Mert az élet lényege nem a nyavalygás és a sirás. Mosolyogsz és ennyi, ha tetszik akkor ok, ha nem otthagyod és annyi.

Nem vagyok tökéletes, néha be is látom... de szerencsésebb mint a többi ember. Ma ünnepeli a tesóm is a szülinapját, aki ikertesó lenne, hasonlítani nem igazán hasonlít, de egészen jól kiegészít. Mert mi ketten együtt vagyunk az alfahim, a tökéletes Alekosz, a görög istenség, a szőke zöld szemű királykisasszony beteljesült álma... nah itt vétettem, mert az én egyedül vagyok :D

Ez kb a 26 év, 1 óra és 49 perc egész lényege internetbe zárva...