Pörög velem az élet az utolsó időben mint a holland szélmalom a viharban. De nem panaszkodom... sokat. Még birom erővel, s valahogy tetszik is nekem a helyzet.
Januártól kiköltöztem Párizsba, egy röpke fél év erejéig. Szerintem senkinek sem kell bizonyítsam, hogy az egyik legszebb város a Földről. Akármilyen szempontból nézem legalább egy tucat érvet fel tudnék sorolni miért is jó ott élni. Nekem. Most.
Ha összeszámolom már volt alkalmam legalább 8-9 honapot ott tölteni, egyes nevezetes épületeket többször láttam már azt hiszem mint a vérbeli Párizsiak, de még ennyi ott töltött idő után is képes meglepetéseket okozni nekem. Mert Párizs a fény városa, az a város amit nem elég csak látni. Párizst megkostolni kell a kis sarki vendéglőben, felkortyolni a francia vörösborral. Beszippantani illatát a város parkjaiban, megtappintani őt a Notre-Dame ezer éves falain keresztül...
S most már csaknem 3 honapja kint lakom abban a csodálatos városban, de mégis a múlt héten hazajöttem egyet pihenni csodaországba... Haza, mert itt a legfinomabb anyum főztje, mert a szurkolás is jobban megy a CFR-nek, mert tudod, hogy van akikre számíts, hiszen annyian várnak haza... csodaországba.
.ott a ponT
VálaszTörlés