2012. december 9., vasárnap

Nincsen eleje, nincsen vége

- Legyen ennek már vége, úgy izzadok, mint egy terhes apáca szülés közben, nem birok ennyit gondolkozni egyből! panaszkodott Micimackó és korgó hasára tette a sörös korsót pihenni.
- Pedig, mondom nektek, Isten nem létezik, vagy nem úgy ahogyan mi elképzeljük - probálkozott Donatello, a szuperhős mutáns teknőc és sodort magának még egy cigarettát.
- Pedig kell legyen valami értelme annak, hogy létezünk, fájdult meg Homer fejében megint ugyanaz a gondolat. Nézzétek meg hányan vagyunk, hány félék. Zsenik, csókra áhítozó leveli békák, pizzát zabáló teknőcök, akik megváltják a világot a gonosztól, Micimackó akinek minden mindegy csak ne maradjon üresen a korsó, mézes vagy sörös, lényegtelen...
Micimackó türelmetlenül dobolt a bal kezével a hasán míg a jobbal a sörös korsót fogta, hogy nehogy lebillenjen a hasáról, s azon gondolkozott, hogy ez a hetedik korsó söre is már átmelegedett és ezek még mindig nem akarnak véget vetni a vitának.
Dexter közben abbahagyta Csipkerózsika ölelgetését, s sűrű pislogása azt jelezte, hogy nagyon várja már a pillanatot mikor megszólalhat ő is. Csipkerózsika közben mancson ragadta, s próbálta rávenni, hogy vonuljanak vissza, de Dextert úgy néz ki senki és semmi sem győzhette volna meg, hogy ne fogjon neki elmélete bemutatásának. Ezért jó erőteljesen csapott egyet az asztalra és elkurjantotta magát, mint székely huszár mikor törököt fogott:
- Az 1600-as évek elején Cristiaan Huygens, az Óperenciás tengeren túli, üveghegy mögötti királyság sorrendben második trónörökösének elmélete az volt, hogy a meséknek nincsen eleje, s nincsen vége. S ez azért, mert nem létezünk, nem léteznek a könyvek amibe belenyomtattak, nem léteznek a képregények, rajzfilmek sem. Mert tudniillik a molekulák amiből mi vagyunk, s azok alkotórészecskéi az atomok sem léteznek, hanem csak hullámok...
- De akkor hogyan magyarázod, hogy mégis mi úgy érezzük, hogy élünk, vagyunk és történnek velünk dolgok, elnézést Morgó és Hapci, hogy rátok ejtettem a korsó söröm mikor megébredtem Dexti őrjöngő felkiáltására.
- ... csak az Óperenciás tengeren túli, üveghegy mögötti királyság sorrendben második trónörökösének elmélete elfelejtődött, hiszen abban az időben győzte le a kisebbik királyfi a 12 fejű, villámokat lővelő és szőke zöld szemű királykisasszonyokat toronyban fogva tartó gonosz sárkányt, s az újságok csak erről a hőstettről közöltek híreket hónapokon át. De én rájöttem és bizonyítani tudom, hogy Cristiaannak igaza volt, minden ezen a Világon, az Üveghegyen innen és odaát csak egy hullám. Tudniillik a modern biológia bebizonyította az agyhullámok létezését. Tehát én kijelentem, hogy Nobel díjat érő felfedezésem a következő: semminek sincs eleje és nincsen vége, nincsen ezen a világon semmi kézzelfogható, hanem egy felsőbbrendű Istenség agyhullámai vagyunk az egészen. Nézzétek, hogy képzelem én el: az Ember ül egy kényelmes kanapén, Kubai szivar a szájában, s egy öreg tölgyfa hordóban érlelt konyakot kostolgatva eszébe jutunk mi és eljátszik a gondolattal. S ezért eszi meg Piroskát a farkas, csipi meg a Pókembert a pók, stb.
- De Dexter egy dolgot még mindig nem magyaráztál meg, vigyorog vissza Homer, ha mi csak az Ember gondolataiban létezünk, akkor hogyan magyarázod neki a létét?
- Hagyd ezt a buta kérdést Homár, nincs türelmem, mert elfogyott a söröm, egyszerű, ő sem létezik, mondta Micimackó és ősszekulcsolta a kezét a hasán mint az életbölcsek szokták. Az Ember is egy hullám csak, egy másik Isten gondolataiként, mert nincsen eleje, s nincsen vége és most hagyjatok aludni, mert minden tiszteséges mackó alszik már, ha lehullt az első hó...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése